Dőrejárás Kis- és Nagybudafán

A farsang változó hosszúságú ünnep. Ideje vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. A farsang a tél befejeződésére utal. Ennyiben a téli ünnepkör része, de már előre, a tavaszra utaló mozzanatok is megjelennek benne. Eleve egy ősi hiedelem hívta életre a hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat. Azt hitték ugyanis az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket. A tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játszották el. Természetesen a tavasz lett a győztes, és a tél elbujdosott szégyenében. Pár éve Csallóköz több falujában újjáéledt a dőrejárás hagyománya. A budafai fiatalok úgy gondolták, hogy nálunk is meg kellene szervezni ezt a népszokást hagyományteremtő céllal. Végh József, a dőrejárás főszervezője és barátai már régóta készülnek erre a télbúcsúztatóra. Tagokat toboroztak, elkészítették, beszerezték a különböző álarcokat, ruhákat. Március 1-jén 18 dőre és 3 sőre járta Kis- és Nagybudafa utcáit. A színes és jókedvű menetet majdnem minden házhoz behívták, ahol kolbásszal, sonkával, édességekkel, farsangi fánkkal és természetesen borral, olykor pálinkával kínálták őket. A dőrék sok humoros dolgot műveltek, tyúkot loptak, megkergették a kutyát.Végül a napot mulatság zárta, amelyen elfogyasztották az összegyűjtött holmit.

Végh József főszervező élménybeszámolóját olvashatják az alábbiakban:

Már régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy valami maradandót kellene Nagybudafa környékén létrehozni. Nemrég kezembe kerültek régi fényképek a felbári dőrejárásról, amelyeken édesapámat láttam viszont. Úgy éreztem, hogy a szívem mélyén őrzött gondolatokat, ötleteket meg kell valósítani. Decemberben szóltam pár barátomnak, ismerősömnek a tervekről, akiknek nagyon tetszett a dőrejárás gondolata, és mindenben támogattak. Januárban elkezdődtek a szervezési munkálatok. Összejöttünk a budafai kultúrházban egy megbeszélésre, ahova elhívtuk Kovács László tanár urat is. A tervek megvalósításában Vajas Imre polgármester sokat segített, sőt szerepet is vállalt. A szereplők nagyon kreatívak voltak, a maszkokat is a családjuk segítségével készítették. Pár kosztüm elkészítését viszont szakemberre bíztuk. Lelkes Tibor és zenekara cigányzenével gondoskodott a jó hangulatról.

Az előkészületek már csütörtökön elkezdődtek, majd pénteken a sátorkészítéssel folytatódtak. A falu asszonynépe is kivette a részét a teendőkből. Szombaton kora reggel megindult a sütés-főzés. Rétesek, siska, pogácsa, fánk és sok más finomság készült a konyhákban. Így késő délelőtt a frissen sült harapnivalók kikerültek a tálcákra, melyekkel a nászmenet tagjait és a nézelődőket kínálták.

Mi, szereplők, március 1-jén kora reggel gyülekeztünk a budafai kultúrházban, ahol jelmezeinkbe bújtunk, a test és arcfestő elmaszkírozott bennünket, majd fél tízkor nagy izgalmak közepette elindultunk. Az összes házba bekopogtunk. Mindenhol érdeklődéssel és szeretettel vártak minket. Még disznóvágáson is voltunk… Bolondoztunk, tyúkot loptunk, drótoztunk, borotváltunk, maszatoltunk, lisztet szórtunk, medvét táncoltattunk és hasonló dőreségeket csináltunk. A szeretet és érdeklődés, ami körbevett minket, minden fáradtságot megért.

Köszönjük a falu lakosságának és a támogatóknak a sok segítséget, közreműködést, hogy e szép népszokást hosszú idő után újra feleleveníthettük.