Általános tudnivalók a véradásról
A véradásról
A Nóbeldijas orvos Karl Landsteiner születésnapján – aki először határozta meg a vércsoportokat – június 14.-én van a véradás világnapja. Mivel a vér pótolhatatlan, szükség van az önzetlen segitőkészségre, a véradásra. A vérkészitmények alkalmazásával olyan betegségek és állapotok gyógyithatók, javithatók, melyek régen gyógyithatatlanok voltak. Mivel a vért ezidáig nem sikerült mesterségesen pótolni, szükség van az embertársi segitségre, a véradásra. A levett vért a jelenlegi technológiával nem lehet korlátlan ideig tárolni, ezért a rászoruló betegeken csak az éppen most áldozatkész véradók segithetnek. Mindenki kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor valamilyen vérkészitményre van szüksége / baleset, szülés, műtéti eljárások, ortopédiai korrekciós műtétek, gyomorvérzés, szervátültetés, hematológiai és onkológiai betegségek /.Amig egészséges vagy, gondolj erre !!!
Ki adhat vért?
– Minden egészséges ember 18-tól 60 éves korig – 50kg testsúly felett- Aki nem esett át B és C tipusú fertőző sárgaságon- Nem HIV fertőzött- Nem szifiliszes és szexuális partnere sem az- Nem adhat vért az előző évben operált, tetovált, akupunktúrával kezelt, fül, vagy más testékszert kapó egyén, antibiotikumot szedő, hasmenésben szenvedő, 3 nap a menstruációs napokban, preventiv oltás után 48 óráig, akik hosszantartóan szednek gyógyszereket, terhesség alatt, a szoptató anyák, 1 évig a szülés után, akinek a vére zsiros (koleszterin vagy triglicerid). A nők évente 3-szor a férfiak 4-szer adhatnak vért.Fontos, hogy a véradás előtti napon ne fogyasszunk nagyon zsiros ételt, alkoholt, lehetőleg éhgyomorral menjünk vért adni, de egy könnyű reggeli belefér. Már előző nap fogyasszunk minél több vizet, teát, gyümölcslevet, a véradás reggelén fél liter teát.
Miért adjak vért?
A véradással kapcsolatos, leggyakrabban felmerülő kérdések: Mikor adhatok vért, és az nem veszélyes-e rám nézve?Minden egészséges 50 kg feletti fenőtt ember 18-tól 60 éves korig adhat vért. A transzfúziós állomás a vérvételnél egyszer használatos anyagot alkalmaz. A véradó (donor) minden véradás előtt orvosi vizsgálaton esik át. Kivizsgálják, nem hordoz-e fertőző virusokat magában, mint például szifilisz, HIV, hepatitisz B, C. Sokan úgy tekintenek ezekre a vizsgálatokra, hogy igy legalább megbizonyosodhat arról, hogy egészséges. Sokszor itt fedezik fel valamilyen betegség korai stádiumát.A véradás egyfajta tréning a szervezet számára. A hirtelen vérmennyiség csökkenés “provokálja” a szervezetet a vér pótlására. Az új vérlemezek pedig jobban el tudják látni a feladatukat és a véradó úgy érzi, hogy szinte megfiatalodott.